A lineáris regresszió egy alapvető statisztikai módszer, amelyet széles körben alkalmaznak a gépi tanulás területén, különösen a felügyelt tanulási feladatokban. Alapvető algoritmusként szolgál egy folyamatos függő változó előrejelzésére egy vagy több független változó alapján. A lineáris regresszió előfeltétele, hogy a változók között lineáris kapcsolatot hozzunk létre, amely matematikai egyenlet formájában fejezhető ki.
A lineáris regresszió legegyszerűbb formája az egyszerű lineáris regresszió, amely két változót foglal magában: egy független változót (előrejelző) és egy függő változót (válasz). A két változó közötti kapcsolatot úgy modellezzük, hogy a megfigyelt adatokhoz lineáris egyenletet illesztünk. Ennek az egyenletnek az általános formája:
Ebben az egyenletben azt a függő változót képviseli, amelyet meg akarunk jósolni,
a független változót jelöli,
az y metszéspont,
a vonal meredeksége, és
az a hibatag, amely a változást magyarázza
ami nem magyarázható a vele való lineáris kapcsolattal
.
Az együtthatók és a
az adatokból a legkisebb négyzetek módszerével becsülik meg. Ez a technika minimalizálja a megfigyelt értékek és a lineáris modell által előrejelzett értékek közötti különbségek négyzetösszegét. A cél az, hogy megtaláljuk azt a sort, amely a legjobban illeszkedik az adatokhoz, ezáltal minimalizálva az eltérést a tényleges és az előre jelzett értékek között.
A gépi tanulás keretében a lineáris regresszió kiterjeszthető többszörös lineáris regresszióra, ahol több független változót használnak a függő változó előrejelzésére. A többszörös lineáris regresszió egyenlete:
Itt, a független változók, és
azok az együtthatók, amelyek számszerűsítik az egyes független változók és a függő változók közötti kapcsolatot. Ezen együtthatók becslésének folyamata változatlan marad, a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazva a maradék négyzetösszeg minimalizálása érdekében.
A lineáris regressziót egyszerűsége és értelmezhetősége miatt értékelik. Világosan megérti a változók közötti kapcsolatot, és lehetővé teszi az együtthatók egyszerű értelmezését. Mindegyik együttható a függő változó változását jelenti a megfelelő független változó egy egységnyi változása esetén, és az összes többi változót állandónak tartja. Ez az értelmezhetőség különösen hasznossá teszi a lineáris regressziót azokon a területeken, ahol fontos a változók közötti kapcsolat megértése, mint például a közgazdaságtan, a társadalomtudományok és a biológiai tudományok.
Egyszerűsége ellenére a lineáris regresszió számos olyan feltevést tartalmaz, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a modell érvényes legyen. Ezek a feltételezések a következőket tartalmazzák:
1. Linearitás: A függő és a független változók közötti kapcsolat lineáris.
2. Függetlenség: A maradékok (hibák) függetlenek egymástól.
3. Homoscedaszticitás: A reziduumok állandó varianciával rendelkeznek a független változó(k) minden szintjén.
4. szabályszerűség: A maradékok normál eloszlásúak.
Ezen feltételezések megsértése torz vagy nem hatékony becslésekhez vezethet, ezért fontos ezeket a feltételezéseket értékelni a lineáris regresszió alkalmazásakor.
A lineáris regressziót számos gépi tanulási keretrendszer és eszköz implementálja, köztük a Google Cloud Machine Learning, amely méretezhető és hatékony megoldásokat kínál a lineáris modellek betanításához és bevezetéséhez. A Google Cloud olyan szolgáltatásokat kínál, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kihasználják a lineáris regressziót a prediktív elemzéshez, robusztus infrastruktúráját kihasználva nagy adatkészletek és összetett számítások kezelésére.
A lineáris regresszió gépi tanulási kontextusban történő alkalmazására példa lehet a lakásárak előrejelzése olyan jellemzők alapján, mint a négyzetméter, a hálószobák száma és az elhelyezkedés. A lakástörténeti adatokon lineáris regressziós modellt tanítva megjósolható egy ház ára adottságai alapján. A modellből származó együtthatók betekintést nyújthatnak abba is, hogy az egyes jellemzők hogyan befolyásolják az árat, például mennyivel nő az ár egy további négyzetláb után.
A gépi tanulás területén a lineáris regresszió lépcsőfokként szolgál a bonyolultabb algoritmusokhoz. Elvei alapvetőek más modellek, például a logisztikai regresszió és a neurális hálózatok megértéséhez, ahol a bemenetek lineáris kombinációit különféle formákban használják. Ezenkívül a lineáris regressziót gyakran használják alapmodellként a gépi tanulási projektekben az egyszerűség és a könnyű implementáció miatt.
A lineáris regresszió egy hatékony és sokoldalú eszköz a gépi tanulási eszköztárban, amely egyszerű megközelítést kínál a prediktív modellezéshez és adatelemzéshez. A változók közötti kapcsolatok modellezésére és értelmezhető eredmények biztosítására való képessége értékes technikává teszi a különböző területeken és alkalmazásokban.
További friss kérdések és válaszok ezzel kapcsolatban EITC/AI/GCML Google Cloud Machine Learning:
- Milyen kritériumok alapján kell kiválasztani a megfelelő algoritmust egy adott problémára?
- Ha valaki egy Google-modellt használ, és saját példányán oktatja azt, a Google megtartja a képzési adatokból végzett fejlesztéseket?
- Honnan lehet tudni, hogy melyik ML-modellt kell használni a betanítás előtt?
- Mi az a regressziós feladat?
- Hogyan lehet áttérni a Vertex AI és az AutoML táblák között?
- Használható a Kaggle pénzügyi adatok feltöltésére, valamint statisztikai elemzések és előrejelzések végrehajtására ökonometriai modellek, például R-négyzet, ARIMA vagy GARCH segítségével?
- Használható-e a gépi tanulás a szívkoszorúér-betegség kockázatának előrejelzésére?
- Melyek a tényleges változások a Google Cloud Machine Learning Vertex AI-vé való átnevezése miatt?
- Melyek egy modell teljesítményértékelési mutatói?
- Lehetséges a különböző ML modellek kombinálása és egy master AI létrehozása?
További kérdések és válaszok az EITC/AI/GCML Google Cloud Machine Learningben