A virtuális gép (VM) egy fizikai számítógép szoftveres emulációja, amely lehetővé teszi több operációs rendszer (OS) futtatását egyetlen fizikai szerveren vagy gépen. Elszigetelt és önálló környezetet biztosít, amelyben az operációs rendszer, annak alkalmazásaival és szolgáltatásaival együtt telepíthető és végrehajtható. A virtuális gép úgy működik, mintha egy különálló fizikai számítógép lenne, saját virtuális hardvererőforrásokkal, beleértve a CPU-t, a memóriát, a tárolást és a hálózati interfészeket.
Az egyik legfontosabb különbség a virtuális gép és a fizikai szerver vagy gép között az, hogy a fizikai szerver kézzelfogható hardverdarab, míg a virtuális gép a számítógépes rendszer absztrakt ábrázolása. A fizikai szerver jellemzően fizikai összetevőkből áll, például alaplapból, CPU-ból, RAM-ból, merevlemezekből és hálózati interfészekből, amelyek egyetlen operációs rendszer és a kapcsolódó alkalmazások futtatására szolgálnak. Másrészt a virtuális gép megosztja a gazdagép fizikai erőforrásait más virtuális gépekkel, lehetővé téve a hardver erőforrások hatékony kihasználását.
A virtuális gépet egy hypervisor hozza létre és kezeli, amely egy szoftverréteg, amely lehetővé teszi a hardvererőforrások virtualizálását. A hypervisor a fizikai hardver és a virtuális gépek között helyezkedik el, és egy virtualizációs réteget biztosít, amely elvonja az alapul szolgáló hardvert a virtuális gépektől. Kétféle hipervizor létezik: 1-es és 2-es típusú.
Az 1-es típusú hipervizorok, más néven csupasz fém hipervizorok, közvetlenül a fizikai szerver hardverére vannak telepítve. Közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a hardver erőforrásokhoz, és kezelik a szerveren futó virtuális gépeket. Az 1-es típusú hipervizorokra példák a VMware ESXi, a Microsoft Hyper-V és a Citrix XenServer.
A 2-es típusú hipervizorok, más néven hosztolt hipervizorok, egy meglévő operációs rendszer tetejére vannak telepítve. Az alapul szolgáló operációs rendszerre támaszkodnak a hardver hozzáféréshez, és virtualizációs képességeket biztosítanak a gazdagép operációs rendszeren keresztül. A 2-es típusú hipervizorokra példák a VMware Workstation, az Oracle VirtualBox és a Microsoft Virtual PC.
A virtuális gépek számos előnnyel rendelkeznek a fizikai szerverekkel szemben. Először is, lehetővé teszik több szerver egyetlen fizikai gépen történő összevonását, ami költségmegtakarítást eredményez a hardver-, az energia- és a hűtési követelmények tekintetében. Ez a konszolidáció leegyszerűsíti az irányítást és csökkenti az infrastruktúra fizikai lábnyomát.
Másodszor, a virtuális gépek nagyobb rugalmasságot és mozgékonyságot kínálnak. Könnyen létrehozhatók, klónozhatók és fizikai újrakonfigurálás nélkül mozgathatók a fizikai szerverek között. Ez lehetővé teszi a dinamikus erőforrás-elosztást, a terheléselosztást és a magas rendelkezésre állást.
Harmadszor, a virtuális gépek elkülönítést biztosítanak az ugyanazon a fizikai kiszolgálón futó különböző operációs rendszer-példányok között. Minden virtuális gép saját elszigetelt környezetben működik, megelőzve a konfliktusokat és biztosítva a biztonságot. Ez az elkülönítés lehetővé teszi a különböző operációsrendszer-verziók, szoftverkonfigurációk és alkalmazások tesztelését és üzembe helyezését anélkül, hogy ez más virtuális gépekre vagy a gazdagépre hatással lenne.
Végül a virtuális gépek támogatják a pillanatképek koncepcióját, amelyek egy virtuális gép állapotának pillanatnyi képei. A pillanatképek biztonsági mentési és helyreállítási célokra használhatók, lehetővé téve a virtuális gépek korábbi állapotának visszaállítását rendszerhiba vagy adatsérülés esetén.
A virtuális gép egy fizikai számítógép szoftveres emulációja, amely lehetővé teszi több operációs rendszer futtatását egyetlen fizikai szerveren vagy gépen. Elszigetelt és rugalmas környezetet biztosít, amely lehetővé teszi az erőforrások hatékony kihasználását, egyszerűsített kezelést és fokozott biztonságot. A virtuális gépek a modern informatikai infrastruktúra alapvető összetevőjévé váltak, és számos előnnyel járnak a költségmegtakarítás, a skálázhatóság és a gyorsaság terén.
További friss kérdések és válaszok ezzel kapcsolatban EITC/IS/WSA Windows Server Adminisztráció:
- Adminisztrátor felhasználó létrehozásához az AD felhasználókkal és számítógépekkel először létre kell hozni egy tartományfelhasználót, és csak ezután lehet a megfelelő tartományadminisztrátor csoporthoz rendelni?
- A telepítés utáni konfiguráció magában foglalja a helyi kiszolgáló konfigurálását a Windows Server telepítése után?
- A 4 alhálózati maszk szórási IPv255.255.255.0-címe .255-re végződik?
- Tehát a "Windows Domain felépítéséhez legalább 2 tartományvezérlőre van szükség" kijelentés. a legjobb gyakorlatot jelenti?
- Domain felépítéséhez csak 1 DC szükséges a W2k óta, de legalább 2 szükséges a legjobb gyakorlati keretrendszeren alapul, amelynek figyelembe kell vennie a hiba/hibatűrést vagy a vállalaton keresztüli CPU/memória kiegyensúlyozásán és kiegyensúlyozásán alapuló tényezőket?
- Melyik VirtualBox verziót kell használni a Windows Server 2019 rendszerrel?
- Használhatom a privát laptopomat Windows operációs rendszerrel a Windows szerver telepítéséhez?
- Szükségünk van internet kapcsolatra a Windows szerver telepítéséhez gyakorlati okokból?
- Milyen korlátai vannak a hosts fájlnak a hálózatra gyakorolt hatása szempontjából?
- Hogyan tesztelheti egy új bejegyzés működőképességét a hosts fájlban a Parancssor használatával?
További kérdések és válaszok az EITC/IS/WSA Windows Server Administration oldalon